TÖRTÉNELEM TÉTELEK
|
Az athéni demokrácia Földrajzi fekvése: Görögország a Balkán fsz D-i részén, Kis-Ázsia NY-i partvidékén és az Égei-tenger szigetein fekszik. Területe nagy részét a Balkán-hegység déli nyúlványai borítják. Talaja nem termékeny, nincsenek öntözésre alkalmas folyói. Éghajlata: mediterrán. Hegyvidék: szőlő, olajfa, kecske, juh. Gazdag: réz, arany, vas, márvány. Alapítás / őstörténet 1. A hellén (görög) törzsek (dórok, iónok, aiolok és akhájok) a Kr.e. II. évezredben, a vas elterjedésével egy időben indultak meg több hullámban erre a területre és a beköltözésük a Kr.e. IX. századra fejeződött be. 2. KRÉTAI – KOR (Kr. e. 3000 – Kr. e. 1700.) A görögség előtti lakosság Kréta-szigetén és a görög szárazföldön magas színvonalú műveltséget hozott létre: Krétai civilizáció, Knósszosz központtal! Ez a kultúra a Kr. e. 1700 körül egy természeti katasztrófa miatt elpusztult (Théra szigeti vulkánkitörés és az azt követő szökőár pusztította el). 3. MÜKÉNÉI – KULTÚRA (Kr. e. XVI – Kr. e. XIII. sz.) Mükéné az egyik legjelentősebb település volt a Peloponnészoszi fsz-en (akhájok). A vezető réteget a fegyveres arisztokrácia alkotta, az ő birtokaikon dolgoztak pl. a kézművesek. A parasztok szabadok voltak, a rabszolgaság azonban még csak a háztartási rabszolgaság szintjén maradt (2-3 rabszolga/háztartás). Fejlett volt a külkereskedelem is. Az állam élén az uralkodó állt, “isteninek” tartották, körülötte a főtisztviselők. A mükénei világ virágzása azonban megszakadt, és a városközpontok egyre pusztultak. Egyedül Athén maradt meg. A pusztulás okai közt külső és belső okokat kell keresnünk. Kívülről dór vándorlások nehezítették meg a mükénéiek életét. Az államhatalom sem volt mindenhol egyformán erős, a folyamatos testvérharcok pedig felőrölték a tartalékokat is, így szép lassan eltűntek a mükénei városközpontok. Ezt követően azonban jelentős gazdasági ill. társadalmi és politikai hanyatlás következett. Ipar, kereskedelem szerepe eltörpült, áttértek a mezőgazdasági életre. 4. ÁTMENETI – KOR (Kr. e. XII – Kr. e. VIII. sz.) A dór támadása elsöpörte a mükénéi államszervezetet. Így jöhettek létre a POLISZOK, az erős központi irányítás megszűnésével. A görögök kis államokban, poliszokban éltek. Görögo. területén kb. 300 kisebb-nagyobb városállam volt, ezek közül a legjelentősebbek: Spárta és Athén. A városállamokban a hatalom alapja a föld volt. Polisz jellemzői: - autarkeia (önálló gazdaság) - autonómia (önálló törvények, alkotmány) - eleutheria (megfelelő, önálló hadsereg) Ami közös volt, illetve összetartotta a poliszokat: közös nyelv, közös terület, közös hitvilág, illetve időnként kereskedelmi vagy katonai szövetségek + Kr. e 776-tól megrendezett olimpiai játékok. (Kr. e. 776. a görög időszámítás kezdete, az első lejegyzett olimpiai játék.) A poliszokat eleinte királyok vezették majd a nagybirtokos arisztokrácia kiszorította őket a hatalomból. Így a poliszok arisztokratikus köztársaságokká váltak. Társadalom: a.) ARISZTOKRATÁK: gazdag földbirtokosok b.) DÉMOSZ: arisztokrácia ellenes osztályszövetség (parasztok, kereskedők, kézművesek) 4. NAGY GÖRÖG GYARMATOSÍTÁS (Kr. e. VIII – Kr. e. VI. sz.) A görög gyarmatosítás okai: - túlnépesedés - a parasztok adósrabszolgákká váltak mivel a földek elfogytak, nem bírták a gazdasági versenyt ezért kölcsönöket vettek fel, és eladósodtak - nyersanyaghiány - piachiány A gyarmatosítás irányai: - Kelet (Égei-tenger, Fekete-tenger, Szorosok) - Nyugat (Dél-Itália, Kelet-Szicília, Dél-Franciaország) - Dél (Észak-Afrika) Ezzel fellendült a gazdaság. A gyarmatok az anyaország élelmiszerellátói lettek, míg az anyaország iparcikkekkel látta el gyarmatait. Lehetővé vált az olajbogyó, szőlő és zöldségtermesztés + a démoszon belül a kereskedők és az iparosok, akik meggazdagodtak a gyarmatosítások miatt, gazdaságilag egyenrangúak lettek az arisztokratákkal és megindították harcukat a politikai jogok birtoklásáért. A démosz 3. csoportja a parasztság viszont az adósrabszolgaság eltörléséért szállt síkra. ˇ Görögo. legjelentősebb városállama ATHÉN volt. (Attikai fsz-en fekszik, lakói az iónok voltak). Athén felemelkedését az ipar és a kereskedelem fejlődése alapozta meg a gyarmatosítások idején. Sokan a démosz soraiból meggazdagodtak, aki nem tudott bekapcsolódni eladósodott, adósrabszolga lett. Athén: I. e. 683 az utolsó király meghal, ezzel a királyságból arisztokratikus köztársaság lesz, amelynek legfontosabb hivatala az arkhóni (törvényhozó) tisztség volt. Démosz megerősödése Jelentése: nép. Innen származik a demokrácia szó: népuralom. Démosz tagjai: parasztok, nincstelenek, kereskedők, kézművesek. Legfőbb ellenfelei az arisztokraták – harc a politikai hatalomért a démosz és az arisztokraták között. Gazdasági súlyuk mellé a démosz tagjai politikai jogokat akarnak. 1. Drakón törvényei (i.e. 621.) arkhón - Írásba foglalja a törvényeket, szokásjogot › gátat szab az arisztokrácia önkényeskedésének. - Rendkívül szigorú törvények („Drákói szigor”). Tulajdon védelme - A tisztségek betöltése továbbra is öröklött vagyon alapján történik. A jogok az ingatlan vagyon alapján illetik meg az embereket. Az arisztokrácia érdekeit szolgálták, mégis, általános ismeretségüknél, és írott formájuknál fogva gátat szabtak az önkényes jogértelmezésnek, határt szabtak az arisztokrata bíróságok önkényének. Mivel az adósrabszolgaságot Drakón sem szüntette meg, a társadalmi harcok egyre kiéleződtek. 2. Szólón törvényei (i.e. 594.) Eltörli az adósságokat és az adósrabszolgaságot (az elszegényedett démoszbelieknek kedvező) A jogok a jövedelem szerint illetik meg az embereket (ez már a gazdag démoszbeli kereskedőknek és kézműveseknek is kedvező). 4 osztályba sorolja a társadalmat: (vagyonbecslés alapján és nem születési elv alapján) 1. 500 mérősök (pentékosziomedimnoszok): 500 mérő felett ? csak az első három 2. Lovagok (hyppeisz): 300-500 mérő ? tölthetett be 3. Ökörfogatosok (zeugitészek): 200-300 mérő ? tisztségeket 4. Béresek, napszámosok (thészek): 200 mérő alatt ?népgy-en, esk.bír. lehettek csak + 2 osztály: metoikoszok (nem teljes jogú polgárok, személyükben szabadok, de politikai joguk nincs. Rabszolgák: társadalom alján. A szegényeknek is biztosított bizonyos jogokat. Vagyoni beosztás szerint határozta meg az adózást (progresszív adózás- jövedelemarányos adózás), a tisztségviselést és a katonáskodást (500 mérősök, lovagok = lovasok, zeugitészek = nehéz gyalogság, thészek = könnyű lovasság). Lehetővé tette mindenki számára a jogorvoslást és a fellebbezési jogot. Szólón mindezzel a démosz uralmának, a demokráciának az alapját vetette meg. Olyan államrendet tartott helyesnek, ahol az emberek szabadok, az egyénnek joga és kötelessége, hogy a közösségre hasson, felelős tetteiért, nem vonja ki magát az egész közösséget érintő feladatok, terhek vállalása alól, ahol tehát az egyén és közösség viszonya kölcsönös. Amennyiben az athéniek passzívak maradtak politikai kérdésekben, polgárjoguk elvesztése fenyegette őket. 3. Türannisz rendszer Kr. e. 561-510.) - átmeneti rendszer Szolón reformjai utáni egyensúlyi helyzetben Peiszisztratosz teremtette meg a türanniszt, zsarnokuralmat: Kr.e. 561 – 527, majd két fia uralkodott: Kr. e. 527 – 510-ig. A démosz és az arisztokrácia közötti harc során egyensúlyi helyzet alakult ki. Az arisztokrácia birtokolta a földek és a politikai hatalom egy részét, de a gazdaság, az ipar és a kereskedelem a démosz kezében volt Az arisztokrácia már, a démosz még nem tudta a politikai hatalmat a kezében tartani. Ebben a helyzetben egyes arisztokraták, akik érdekelve voltak a kézművesség és a kereskedelem fejlődésében, a démoszra támaszkodva erőszakos úton ragadták magukhoz a hatalmat, uralmukat az arisztokrácia háttérbe szorításával gyakorolták. Ezt a rendszert nevezzük türannisznak (zsarnokuralom) a rendszer élén álló személyt türannosznak (zsarnok). - kiszálló bíróságok - arisztokrácia gyengítése - kölcsönök a parasztoknak - építkezések - Apollón helyett Dionüszosz kultusz kiépítése Véget vetett a belső harcoknak, ezzel a gazdaság virágzásának vetett alapot. Az iparosoknak a türannisz alatt végbemenő, a zsarnok hatalmának megörökítésére szolgáló hatalmas építkezések adtak bőséges munkalehetőséget, ezzel is tovább erősödve. Peiszisztratosz külpolitikája sok fontos polisszal teremtett kapcsolatot, ezzel fejlesztette Athén kereskedelmét és politikai jelentőségét is növelte. A parasztságot a vidékre kiszálló bíróságokkal védte az arisztokráciától. Ahhoz, hogy a démosz gazdaságilag tovább tudjon fejlődni, a politikai hatalmat is birtokolnia kellett, a türannisz ezt nem engedte és a démosz fejlődésének gátjává vált. A feszültség Peiszisztratosz utódai (fiai: Hippiasz és Hipparkhosz 527-510) alatt egyre nagyobb lett, végül az athéniak Kr.e. 510-ben elűzték a türannoszokat. 4. Kleiszthenész alkotmánya (i.e. 508) Alkotmány: egy ország alaptörvénye, amely az állam működését szabályozza. Új területi beosztás: 10 phülére (kerületre) osztja az államot. Polisz = állam Minden egyes phülé 3 részből áll: tengerparti szárazföldi városi, (így biztosították az egyes phüléken belül a társadalmi csoportok megoszlását) Kleiszthenész reformjával már nem a származás és nem a vagyon játszott szerepet. Az athéni demokrácia kiépülésével egy időben érte el fénykorát I. Dareiosz alatt a Perzsa Birodalom. Legfejlettebb területe Iónia volt. Az itt élő görög poliszok i. e. 500-ban fellázadtak a perzsa uralom ellen. Athén segítséget nyújtott, de ennek ellenére 494-493-ban elbukott a felkelés. (I. e. 508-ban Athén és Dareiosz szerződést kötött, mert elfoglalták a perzsák a Boszporuszt és a Dardanellákat, ez pedig nélkülözhetetlen összeköttetést jelentett Athénnak a fekete-tengeri gyarmatai, a gabonakészletek felé. Ión felkelés támogatása Dareiosz szerint egyet jelentett ezen szerződés megszegésével.) ? GÖRÖG–PERZSA HÁBORÚ (492-449.) I. szakasz: 492-480. - 490. Marathóni csata (Miltiádész vezetésével görög győzelem) - 486. Dareiosz halála, fia, Xerxész lett az új király - Athénban vita: hajóhad (Themisztoklész + keresk-ők és kézm-ek) v. szárazföldi haderő (Ariszteidész + arisztokr. és parasztság) erősítése. Hajóhad erősítése győzött. II. szakasz: 480-479. - 480. Thermopülai szoros (a spártai Leonidász + 300 spártai hősi halála) - 480. Szalamiszi tengeri csata (Themisztoklész, görög győzelem) - 479. Plataiai-csata (görög, spártai hadvezér Pauszaniasz győzelme) III. szakasz: 479-449. - 478. Déloszi szövetség (perzsa-ellenes védelmi szövetség, pénztára Délosz szigetén) - 467-ben utolsó győzelmek a perzsa flotta felett majd 449-ben béke. Perzsia lemondott a iónok feletti uralomról és a tengerszorosokról. A háború utáni politikai élet legfontosabb alakja Athénban 443-429-ig PERIKLÉSZ. Többször volt arkhón és sztratégosz. Az athéni demokrácia fénykora, virágkora hozzá köthető!! A déloszi szövetséget fenntartotta az adók miatt + a leiturgia megteremtette annak gazdasági alapját, hogy minden démosztag részt vehetett a politikai életben. Athéni demokratikus köztársaság felépítése a., Népgyűlés (ekklészia): minden 18 év feletti athéni férfi állampolgár tagja volt . A hatalom birtokosa, a törvényhozó hatalom a népgyűlés lett, törvényeket hozott, tisztségviselőket választott, döntött a háború és a béke kérdésében. Tagjai csak teljes jogú polgárok lehettek; nagykorú férfiak, akik Athéni születésűek . A népgyűlés havonta 2-3szor ülésezett a Pnüx dombon. b., Ötszázak tanácsa (Bulé): (10 phülé * 50 képviselő): kisebb horderejű politikai döntések, pénzügyek, felügyelet. Az ötszázak tanácsa vitatta meg a népgyűlés elé kerülő törvényjavaslatot, és gondoskodott a népgyűlés határozatainak végrehajtásáról is, ez volt a végrehajtó hatalom. Tagjai és a tisztségviselők egy évig maradtak hivatalban és fizetést is kaptak. Ez állandóan ülésezett. c., Arkhónok tanácsa: 9 arkhón volt. Főtisztviselők voltak. Ők irányították az állam politikai, gazdasági, vallási életét, intézték a hadügyet és az igazságszolgáltatást. A politikai hatalmat az arisztokrácia tartotta kezében. (Eleinte a legfontosabbak, később csökkent a hatalmuk.) d., Areioszpagosz: a volt arkhónokból álló tanács (Árész dombon üléseztek) e., Pénzügyeket intéző tisztviselők: 10-en voltak (tamiászok). f., Sztratégosz: 10 fő. Hadvezérek, ez a legfontosabb tisztség. g., Esküdtbíróság: 6000 főből állt. Az esküdtbíróságok tagja lehet bárki, aki teljes jogú polgár. A megbízatás egy napig tartott, cserébe napidíjat kaptak, a tagokat sorsolás útján állapították meg. Athéni állam működése Tisztségviselőket sorsolással választották, kivétel a sztratégoszt + tamiászt itt a rátermettség számított (szavazással választották). Egy évre szóltak a megbízatások (sztratégoszé meghosszabbítható volt, pl. Periklész 15 évig). Napidíj bevezetése a népgyűlés részére a szegényeknek. Pénzügyi bevételek: Rendszeres adót az athéni polgárok nem fizettek, voltak hozzájárulások (gazdagok fizették = leiturgia: színházi előadásokat, háború esetén hajóhad felszerelése), együttlakók adói, szövetségesek adói, hajózási és bányabérleti jövedelmek. Cserépszavazás (osztrakiszmosz) bevezetése – zsarnokuralom esetleges visszaállítása ellen. Évenként egyszer szavaztak, és arról döntöttek, hogy kire gyanakszanak, hogy türannosz akar lenni. Ha hatezernél kevesebben voltak a szavazók, akkor a szavazás érvénytelennek számított, akit a legtöbben írtak fel, tíz évre kiutasították Athénból, úgy, hogy az illető megmaradt javai élvezetében. Athéni társadalom a., Ahténi polgárok: egyenlő jogokkal rendelkeznek (csak vagyoni különbségek voltak). . b., Együttlakók: betelepült görögök (a betelepülteknek nem volt annyi joga mint az athéni polgároknak). c., Rabszolgák: termelőmunka nagy részét ők végezték. Ez a klasszikus rabszolgaság. Munkaeszközöknek (res = dolog) tekintik őket, de jobb a helyzetük, mint más országokban (nem ölhetők meg, kiválthatták magukat – házirabszolgaság). Az athéni demokrácia jelentősége Ez az első állam a világtörténelemben, ahol a polgárok egyenlő jogokkal és szabadsággal rendelkeznek (kivéve nem athéni polgárok, rabszolgák, nők ). Az athéni nép önmagát kormányozta. Az athéni polgárok szabadok és egyenjogúak lettek. Ami eddig csak az arisztokráciát illette meg, azt most minden szabad polgárra kiterjesztették. A démosz és az arisztokrácia osztályharca a démosz politikai győzelmével végződött, megvalósult a démosz uralma, a demokrácia, az új államforma köztársaság lett. Athén virágzásának a Kr.e. 431 - 404-ig tartó peloponnészoszi háború vet majd véget. LETÖLTÉS | ||||||||
|
|
||||||||